szív útjai. ♥

szív útjai. ♥

nem hiszek a szerelemben. szerelem... csak egy röpke szó. 
elég mozdítani a számat, hopp, sze-re-lem, és már el is szállt. 
de ha nem mondod ki, beköltözik a szívedbe és akkor a neve is megváltozik. 
fájdalom lesz. szájon szerelem, szívben fájdalom. 
én nem akarok fájdalmat. nekem a szerelem csak egy szó marad. 
soha nem érhet el a szívemig. soha.

tudod mit szerettem benned? azt, amit beléd képzeltem... meg hogy voltál.

fiu : sziia :)) 
lány : sziia :)) * épp elakartalak felejteni és te mindent elrontasz azzal , hogy irsz egy 'szia' - t. miért csinálod ezt velem ?! miért jó játszani velem ? egyszer smylit sem irsz , egyszer meg a nyálas szövegedet tolod nekem .. ha játszani akarsz keress mást , ha meg akarsz tőlem valamit akkor mondd meg ! egyáltalán tudod te hogy mi játszódik le bennem mikor beszélgetünk ? azt várom , hogy ezt mondd : szeretlek ♥ de neked NINCS szíved. és tudod mi a szánalmas ? azt látom nap mint nap , hogy más lányok képei alatt nyalsz és kb ugyan olyan szöveget tolsz neki amit nekem :) kapnál észbe istenem ! .. de nem birok veled bunko lenni , akármennyire iss fáj , hogy ezt csinálod. nem birom megtenni : s inkább vissza irok ! még véletlenül se sejtsd , hogy haragszom :/ *

Minden lánynak kell egy fiúbarát, aki eljátsza, hogy a pasija, ha szükség van rá. Aki tanácsot ad, hogy ne égesse le magát még jobban, aki elmondja, hogy gyönyörű vagy, és tudod hogy neki legalább fiúszeme van. És akivel talán kölcsönösen tudjátok, hogy több ez, mint barátság, de ezen az ötleten csak nevettek.

Nem bírom tovább? Néha azt hiszem jobb lesz, de nem igaz. Mindig ugyanolyan. Csak sírok és gondolkodok hogy igazán ki is szeret. És akkor azt gondolom mindenki becsapott ? senki nem szeret csak elhitetik velem? És lehet hogy ez az igazság ? ha megkérdezném ki szeret akkor sem mondanák meg az igazat. Mert az igazságot nem könnyű kimondani ?inkább hazudnak mert azt könnyeb kimondani. De abba bele sem gondolnak hogy a másiknak milyen nagy csalódás fogja érni. Mert mindenki csak magával foglalkozik. Nem értenek? nem tudhatják hogy milyen érzés. Talán még nem csalódtak senkiben. Lehetséges , hogy csak én vagyok ilyen hülye.

ne aggódj, hiányozni fogsz neki. ő cseszte el. ő hibázott. nem volt elég okos. ha okos lett volna, rájött volna, hogy nem szabadna lemondania rólad. de nem volt az, és most elment. ne hívd fel azzal, hogy hiányzik. nem ő hiányzik neked, hanem az, ami régen volt. most már vársz valakit, aki bebizonyítja neked, hogy nincs rá szükséged. ígérem, ez a valaki itt van egyből, de először el kell engedned őt és a hülyeségét. egy nap vissza fog térni, ő lesz az, aki felhív, hogy elmondja, minden este hiányoztál neki. meg fogja kérdezni a barátait, hogy még mindig érdeklődsz-e iránta. most rajtad a sor, hogy azt mondd; 'bazd meg, a tiéd voltam és te mindent elcsesztél.' most pedig keress okokat arra, hogy boldog legyél nélküle. ne üzenj neki, ne írj hozzászólást neki, ne beszélj vele. csak mosolyogj rá és emlékeztesd arra, hogy egy tökéletes lányt engedett el !

Nem múlik. Egyszerűen nem múlik, bármit is tettél vagy mondtál, nem múlik el, nem tudom leállítani. A kezem önkéntelenül is nyúlna feléd, a lelkem ösztönösen hozzád kívánkozik. Olyan, minta megszűnnék létezni. Őrülten hiányzol, és nem tudok ellene tenni, nem tudom, mi ez a dolog, de képtelen vagyok leállítani. Vagy nevezzük a nevén, ez a romlott szerelem. Nem tudom kiölni magamból. ..

Valahányszor szükségem van valakire akivel megoszthatom az örömömet vagy akit átölelhetek, ha a világ darabokra hullik szét, te ott vagy, és tudom, hogy holnap is ott leszel. :)

Legszívesebben ordítanék vele, hogy miért teszi ezt. Miért? Én nem hívtam, már majdnem túl voltam rajta, és akkor, mikor minden kezd helyrerázódni, újra felbukkan és robbant. Felzaklatja az életem, majd eltűnik újra. Ez mire volt jó? Feltépte a régi sebet, most újra vérzik, elérte amit akart, és most ismét elment. Ez kellett? Ha újra ezt csinálná, csak kiabálnék és megmondanám, hogy nem, ez nem igaz... mert hülye vagyok, de úgy sem bírnám és ismét reménykednék. Hogy miért? Mert egy hülye liba vagyok, aki egy pillanatnyi boldogságért vállalja a szenvedést... csak tudnám miért.

Tudom, biztosított arról, hogy bármi történjék is, mindig mellettem lesz. De minden reggel, mikor felkelek, rettegek attól, hogy egy nap majd rájön, hogy már nincs rám szüksége.

Nem kell, hogy megbánd, nem kell, hogy keress...
Nem kell, hogy várj rám, nem kell, hogy szeress...
Ellöktél magadtól, én megértelek , de jól figyelj most : mindennek van ára!

Még ma is bennem él, ahogyan először öleltél...

Te sosem fogod megérteni, milyen az, amikor egy pillanat, egy szó, egy tekintet is fájhat,Mikor egy félrehúzott száj, és a szemem már könnybe lábad,Mikor nem látom a tekinteted és mindent semminek érzek,Mikor nem érhetek hozzád és csak messziről nézlek.

Bárhogy is alakul,én csak azt kívánom , hogy Te nagyon boldog légy :') 

Mennem kell,itt már nincs helyem, mennem kell,hisz Te nem is szeretsz engem.

’Megtehettem volna’ – mondogatjuk folyton, de az az igazság, hogy soha nem fogjuk föl igazán ennek a mondatnak az értelmét. Valójában életünk minden pillanata tartogat valamit, ami megtörténhetne, és mégsem történik meg. Rengeteg mágikus pillanat van, amit nem is veszünk észre, egészen addig, mígnem a sors keze -teljesen váratlanul- meg nem ragad egy ilyen pillanatot, s ezzel megváltoztatja az egész életünket.

“Minden bajra két orvosság van: az idő és a csend.”

Megígérem, hogy bármi is történjék, én mindig itt leszek neked! Akkor is, ha messze leszünk egymástól, sosem hagylak el! Nem tudnék kevésbé törődni veled, még akkor sem, ha utálnál, akkor is itt lennék, ha szükséged lenne valakire, hogy meghallgasson, mert figyelni foglak bárhová mész, még a sötétben is.

attól, hogy nem vagy az enyém, még féltelek..

Igazság szerint van egy nagy hibám: folyamatosan másokhoz hasonlítom magam. Tudom, butaság, hisz mindig lesz olyan, aki nálam csinosabb, okosabb, akinek szebb a mosolya mint az enyém, vagy akinek jobb cuccai vannak.. másokkal szemben én mindig csak a második helyre sorolom magam. Nem látom tisztán, mire vagyok képes. Bár sosem teszek fogadalmat, de az idei tervem ez lesz: megtanulni becsülni saját magam, és értékelni azt, amim van!

ha valaki nem veszi észre, hogy eltűntél az életéből, akkor nem is voltál fontos neki sohasem..

Se több, se kevesebb. Csak egy ember…
Egy ember, aki valóban ismer, akinek elmondhatom gondolataim, titkaim, még ha azok jelentéktelennek is tűnnek. Ő az, akiben teljesen megbízok, és bármikor számíthat rám. Az az ember, akivel képes vagyok órákig nevetni és beszélgetni, olykor teljesen értelmetlen dolgokról. Az a valaki, aki mindig fontos marad számomra. Igen, Ő az igaz barátom. ♥

Egy másodpercig azon tűnődtem, hogy ha megcsókolnám, az vajon megtörné-e a varázst, amely körülvesz bennünket? De már túl késő volt: amikor az ajka az ajkamhoz ért, tudtam, hogy ha száz évig élnék, akkor sem élhetnék át semmi ehhez foghatót.. :)

lehet, hogy szerettél volna, ha picit jobban megismertél volna, ha ismerted volna a gondolataimat, ha végigsétáltál volna az álmaimon, emlékeimen, igen,
lehet hogy szerettél volna, ha csak rám szántad volna az időd..

Nem akarom azon kapni magam, hogy elsétálsz mellettem, mintha soha nem is ismertél volna. Nem akarom, hogy ez megtörténjen. Megijeszt a gondolat, hogy egy nap már semmit sem fogok jelenteni neked.

Rájöttem, hogy szeretlek! Eddig csak annyit tudtam, hogy nehezen telik egy nap, amikor nem beszélünk,amikor nem mosolyogsz rám… Amikor nem tudom mi van veled. Mára rájöttem, hogy lehetetlent kérek magamtól. Nem tudok így elviselni egy napot sem. A szívem elkezd verni, mint bolond óra amikor írsz nekem. Akármit írsz boldogan mosolygok. Ha valami bánt téged, nekem is ugyanúgy fáj - talán még jobban. Állandóan melegség van a szívemben, és 5 percnél tovább nem tudok nem rád gondolni. Azt hiszem csillapíthatatlanul beléd szerettem!

Elengedtelek. Nem felejtettelek el, mert az életem egy óriási része voltál. De már nincs miért ugyanolyan nagy része legyél, hisz te sosem akartál az lenni. Most az a rész üres, de hidd el, ha elengedlek, valaki csak betölti az ürességet.!

Még egy percet kérek, csak egyet, hogy egy mosollyal vissza adhassam az összes fájdalmat amit okoztál!

…de igazából én vagyok a hülye. már rég elfelejthettelek volna. de nem, nekem minden nap elő kell vennem a fényképedet mert hiányzik a mosolyod. minden este újra lejátszom magamban az emlékeket, mert hiányzol. minden éjszaka veled álmodok… minden reggel könnyes szemmel ébredek. minden nap tudatosítom magamban, hogy te sosem leszel már az enyém. ezt a józan eszem fel is fogja, de az a kibaszott remény nem akar megdögleni…

annyi minden van most bennem, hogy már egy ideje nem is beszéltünk. úgy érzem megfojt a hiányod és az, hogy nem keresel, nem érdeklődsz utánam, darabokra tép szét… hiányzik a mosolyod és a mindent elmondó szemeid, az összes kimondott szavad, az üzeneteid, a nézéseid… és pusztán az, hogy csak menjünk egymás mellett az utcán… hiányzik minden, ami te vagy! számomra téged egyenlőre senki és semmi sem tud helyettesíteni. találkozhatok bárkivel, téged kereslek minden kimondott szavában, és minden sarkon azt várom, hogy hátha feltűnsz…te vagy a mindenem, a kimondott szavaim, az összes gondolatom, minden percem… minden velem történt jó, vagy rossz dolog… te vagy életem legfontosabb embere, aki még is elhagyott ! 

nem tudom hol jársz. nem tudom mit csinálsz. s végképp nem tudom emlékszel-e még rám. talán már teljesen elfelejtettél. talán már sose láthatlak.. de megfojt a tudat, hogy lehet, hogy boldog vagy mással.. és én még mindig téged akarlak. ha van igazság akkor visszajössz egy szép délután, és meggyógyítod a szívem ..!

Ne aggòdj,hiànyozni fogsz neki.ő cseszte el.ő hibázott. nem volt elèg okos. ha okos lett volna, ràjött volna, hogy nem szabadna lemondania ròlad. de nem volt az, ès most elment. ne hìvd fel azzal, hogy hiànyzik. nem ő hiànyzik neked, hanem az, ami règen volt. most màr vàrsz valakit, aki bebizonyìtja neked, hogy nincs rà szüksèged. ìgèrem, ez a valaki itt van egyből, de először el kell engedned őt ès a hülyesègèt. egy nap vissza fog tèrni, ő lesz az, aki felhìv, hogy elmondja, minden este hiànyoztàl neki. meg fogja kèrdezni a baràtait, hogy mèg mindig èrdeklődsz-e irànta. most rajtad a sor, hogy azt mondd: "bazd meg, a tièd voltam ès te mindent elcsesztèl."most pedig keress okokat arra, hogy boldog legyèl nèlküle. ne üzenj neki, ne ìrj hozzàszòlàst neki, ne beszèlj vele. csak mosolyogj rà ès emlèkeztesd arra, hogy egy tökèletes lànyt engedett el!