Vajon képes vagy-e észrevenni, hogy a másik megváltozott? Hogy már semmi sem olyan, mint régen? Azt szeretni, aki melletted van, és nem azt a valakit, aki régen volt. Úgy gondolom ez az egyik legnagyobb kihívás. Jelen lenni a pillanatban, odafigyelni a másikra, nem elvarázsolódni, és tudni, hogy mikor nincs már helyed mellette.
Talán ezt rontják el a legtöbben: ragaszkodnak valakihez, aki már rég nem az a valaki, akibe beleszerettek.
2012. szeptember 9., vasárnap
Épp most is rád gondolok. Keresem a fényed, amit árasztottál magadból, amivel száz-méterekről felismertelek, amivel kitűntél mindenki mástól. Keresem a tekinteted, ami mindig mosolyra bírt. Kutatom az érzést, ami távozásoddal eltűnt s csak egy ürességet hagyott maga után. Nem találom magam, azt az embert, aki melletted voltam. Elveszett a ragyogás, az őszinte mosoly, szeretet.
Messze került a harciasság, ami melletted volt, hogy kiálljak melletted ha igazad van, ha nem.
Messze került a harciasság, ami melletted volt, hogy kiálljak melletted ha igazad van, ha nem.
Tökéletes voltál? Nem, de nekem az voltál, mert hibáiddal és erényeiddel szerettelek. A legszebb voltál? Van szebb és kevésbé szebb, de a legszebb nekem igen, te voltál s vagy.
Várok, tehetetlenül várok s remélem eljő a nap, amikor elkeresed a számom, előkeresed a fotóm s feleleveníted a múltunkat. Várok, bizakodva várok, hogy egyszer írj, hogy tudasd velem:
"Te voltál az, aki idáig igazán megbecsült, szeretett! Hiányzol."
Várok, tehetetlenül várok s remélem eljő a nap, amikor elkeresed a számom, előkeresed a fotóm s feleleveníted a múltunkat. Várok, bizakodva várok, hogy egyszer írj, hogy tudasd velem:
"Te voltál az, aki idáig igazán megbecsült, szeretett! Hiányzol."
2012. szeptember 7., péntek
2012. szeptember 5., szerda
Üdv Változás!
Ma jöttem rá, hogy 1 év igen is hosszú idő. Vajon mennyi minden történhet 365 nap alatt? Hogyan változhat meg gyökerestől az emberek élete 8760 óra alatt?! gyökeres változások: megtalálni a másik feled, elveszíteni a szeretteidet, közben tanulni, felnőni.. szerintem kevés ember van azzal tisztában mennyire hosszú idő 1 év.. mikor mások azt számolják ,hogy mennyi van még a suliból..180..179 nap.. szerintem bele se gondolnak abba ,hogy nem csak túlélni kellene ezeket a napok hanem átélni.. valójában ezek a napok az életünk részei és nem szabad egy napot sem elpazarolnunk mivel sohasem tudhatjuk ,hogy mikor ér véget a nekünk szánt idő . Igen ez picikét sablonos.. mostanság mindenki ezt hajtogatja ..viszont igenis igaz!!! nem tudhatod mi fog történni egyik napról a másikra.. egyik nap még boldog leszel a másik nap meg már élni is alig bírsz a fájdalomtól..Személy szerint egyik legnagyobb problémám..hogy nem igazán értem az embereket. miért mondanak valamit , ha nem úgy cselekednek? miért van szükség hazugságokra? hogy ne fájjon? ugyan már!!!! ha kiderül még jobban fog fájni a dolog.. miért nem cselekednek kedvük szerint? mármint ezt nem úgy értem ,hogy ha ideges vagy valakire verd agyon.. hanem ha szeretnél valamit akkor miért nem teszed meg? miért csak álmodunk a jó dolgokról? miért nem teszünk is értük valamit?!..igazándiból én sem vagyok különb .. velem is így van.. csak álmodom a dolgokat ..viszont képtelen vagyok tenni értük és elhinni ,hogy képes vagyok rájuk. Szerintem már az is haladás ha úgy döntesz ,hogy megpróbálod és igen is teszel azokért a dolgokért amiket el szeretnél érni ; legyen ez egy személy, egy rang akár másnak egy ici-picikének tűnő lényegtelen dolog.Ezért én is megteszem hát azt a kis lépést és megfogadom magamnak ,hogy mától az lesz a mottóm ,hogy ÉLJ A MÁNAK!!!!!:-)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)