2012. június 30., szombat

Sose hidd el, hogy nem érdemled meg azt, amit akarsz! :-)
Nagyon kérlek, őrizd meg magadban azt a pillantásodat, amelyik csak engem, és csakis engem látott, és
körös-körül minden más megszűnt a számára... Bánj vele takarékosan, ne pazarold el másokra.
Csak azt kell tenni, ami fontos, csak azt kell szeretni, amit vagy akit szeretni akar az ember, és az ég szerelmére... nem szabad jelentéktelen dolgokra fecsérelni az időt! Ahhoz túl rövid az ÉLET...

Bár visszatérhetne, akár csak egyetlen percre is! Másképp szólnék hozzá... Másképp látnám, másképp ölelném… És elmondanám neki azt, hogy… Mit is?... Amit nem lehet elmondani!

2012. június 26., kedd

Utálok kellék lenni... Mikor csak akkor vagyok fontos ha valakinek baja van, és egyedül érzi magát, akkor nagyon jó vagyok. De általánosságban még köszönésre se méltatok. Nem értem, hogy miért csak egy kellék vagyok a polcon aki porosodik és csak néha előveszik?! Ez olyan mintha segéd lennék egy színdarabban, senki se kíváncsi rám de tudják hogy ott vagyok, és mikor baj van mindenkinek a legfontosabbá válok. Ez miért van így? Ennek nem így kéne lennie! Ilyenkor csalódok is meg nem is, mert jó hogy számítok ilyenkor, de fáj hogy máskor meg észre sem veszel..

2012. június 24., vasárnap


félek a világtól. attól, hogy valaki megfoszt tőled. félek, hogy te abban hiszel, hogy nem tehetsz boldoggá, én meg abban, hogy erre éppen én nem leszek képes. jobban félek tőled, mint hinnéd.
van úgy, hogy csak ülök és azon gondolkozok, hány olyan embert hagytam már elmenni, akinek most azt mondanám, 'maradj'. azt hiszem, most értettem meg, mekkora súlya van a ki nem mondott érzéseknek..
nézd, attól, hogy valaki egyszer fájdalmat okoz, még nem kell örökre kitörölni a névjegyzékből. a dolgok változnak, ahogy az emberek is.

2012. június 4., hétfő

‎- Ha túl vagy rajta, miért igazgatod meg a hajad, amikor találkozol vele? Miért akarsz tetszeni neki? Még mindig szereted, mi?
- Nem az, hogy azt akarom, hogy szépnek lásson, nem azt jelenti, hogy vissza akarom kapni. Nem akarok tetszeni neki, nem járnék már vele soha többé. Azt akarom, hogy lássa, mit veszített. Meg akarom mutatni, hogy több vagyok, mint aminek gondol, hogy nincs szükségem rá. Meg akarom mutatni neki, hogy nélküle is minden rendben van!

2012. június 3., vasárnap

„Azt hiszem, elérkezett a pont, amikor végre tudatosult bennem, hogy már nincs 
remény. Rájöttem, hogy az életben nem kaphatunk meg mindent, bármennyire
is szeretnénk, és vannak olyan emberek, akikkel azért nem enged a sors
közös jövőt, mert nem lennének kölcsönösek az érzelmek. Lehet, ha te 
megkapnád, a világ legboldogabb embere lennél, viszont ő ezzel 
egyértelműen elveszítené azt, aki őt teszi a világ legboldogabb emberévé.
Tehát nem lehettek mindketten boldogok. Ha te boldog vagy, ő szomorú,
és ha ő boldog, te vagy szomorú. Valahogy rájöttem, hogy nálam mindig az
utóbbi érvényesül, én kapom a 'szenvedő' szerepét. De annyira mégsem
vagyok szomorú. Tudom, hogy olyan lánnyal lesz, aki megérdemli és aki
igazán boldoggá tudja tenni. Talán erre én nem lennék képes, és épp
ezért nem kaphatom meg..."

2012. június 2., szombat

És majd jönni fog valaki aki azt mondja amit te és azt teszi amit te tettél de komolyan is gondolja és én igazán boldog leszek.És akkor majd te teszed azt amit én teszek,te fogsz sírni. :')

2012. június 1., péntek

Csalódás : Amikor már nem bírsz annak az illetőnek a szemébe
nézni, akiért még az életedet adtad volna..
Nem könyörgök, hogy maradj. Már megszoktam, hogy mindig akkor hagysz egyedül, amikor a legnagyobb szükségem lenne rád. Már nem lep meg hogy elmész...
Sírtál már úgy mint egy kisgyerek? 
Mintha akkor vették volna el a kedvenc játékszered?
Érezted már,hogy a szíved megszakad,ha még egy percet élsz az égbolt alatt?

Hát én így érzek,mikor rád gondolok...
Mert számodra én nem VOLTAM,LESZEK vagy VAGYOK!
Neked én még csak nem is létezem,egy kis senki vagyok a szemedben...

Eddig azt hittem nincs igazad,de eltörted a szívem és rájöttem:
MI VAN HA MÉGIS IGAZ?

Hogy én nem számítok,és nem sikerültem...
Hisz hagyom,hogy szenvedjek! És megint felsültem...

Csalódtam,csalódok és csalódni fogok
A kör bezárul:
ÉS ÉN BELE HALOK!!
Csendben csinálom majd.
Olyan csendben sétálok ki az életedből, hogy ne halld a szuszogásom, ne sejtsd a távolodásom.. Csak az űrt érezd. Az űrt, amit előbb te keltettél bennem, s most majd én hagyom itt magam után.