Már régóta behunyom szemem, ha látom. Már rég süketté vált a fülem. Szívemet rég másnak szánom, hazugságait többé el nem hiszem. Már rég nem fáj a vágy, már rég nem kínoz szerelem, De lelkemben ott ég a kín emléke, ezt a sebet soha el nem feledem. Nem kérem, hogy vigasztalj, már rég nincs miért; de értsd meg hogy legtöbbször a csönd is elég..